származásihely-felmérések és háztartáskikérdezések, felmérési adatok elemzése;

A kikérdezések lebonyolítása

1. Határon átnyúló közforgalmú közlekedési eszközökön végzett utasszámlálás és kikérdezés

A kutatások keretében a projekt magyarországi partnere, a Közlekedéstudományi Intézet utasszámlálást és utas kikérdezést végzett a meglévő határon átnyúló autóbusz és vasútvonalakon.

A kikérdezés módszertana alapján a felméréseket egy-egy átlagos tavaszi hétköznapon és hétvégén, 2013. április 10-én és 14-én bonyolítottuk le olyan időszakban, amikor semmilyen olyan tényezővel nem kellett számolni, amely befolyásolja a „normál” utazásokat.

A felmérésben 507 utazót kérdeztek ki a kérdező biztosok, ami a felmérés időszaka alatt az adott vonalakon utazók 22,5%-ának felelt meg. A felmérés keretében feltett kérdések az utasok úti céljára, az adott utazás indokára, gyakoriságára, illetve az adott utazáshoz esetlegesen kapcsolódó teljes utazási láncra és határon átnyúló közösségi közlekedési szolgáltatások színvonalával kapcsolatos elégedettségére is kiterjedtek.

2. Két határ közötti országúti keresztmetszeti és célforgalmi kikérdezés és forgalomszámlálás

Egy második részben a határon átlépő személygépkocsik számlálása és egy részük kikérdezése történt meg a határátlépési pontokon.

Ezeket a felméréseket a projektben részt vevő szlovák partner, az Inštitút Priestoroveho Plánovania(Területfejlesztési Tervező Intézet) és a Žilinská Univerzita v Žiline (Zsolnay Egyetem) szervezte és bonyolította le 2013. október 8- 13. között.

Az autók számlálása és a kikérdezés mindkét forgalmi irányban megtörtént.

A kikérdezések során arra is választ kaptunk, hogy az adott utazás egy hosszabb utazás része-e, illetve, hogy honnan és hova, milyen gyakran teszik meg az utasok az adott utat, milyen célból utaznak, illetve miért személygépkocsival utaznak.

3. Háztartási kikérdezések a határ mindkét oldalán

A közlekedési felméréseket kiegészítendő a határ mindkét oldalán 1500 – 1500 háztartást is kikérdeztünk. A megkérdezésre ahatár magyar oldalán 2013 júniusában, míg a szlovák oldalon szeptemberben került sor. A háztartási kikérdezések módszertana alapján térségenként 300 – 300 háztartást, illetve Győrött és Kassán további 300 – 300 háztartást kerestek fel a kérdező biztosok.

Az egyes településeken felkeresendő háztartások címlistáját véletlen módszerrel generáltuk úgy, hogy a reprezentativitást is biztosítsuk, hiszen a mintának tükrözni kell az adott területen élő teljes lakosság nemek, életkori csoportok, gazdasági aktivitás és iskolai végzettség szerinti összetételét.

A felmérés során a háztartásokat a helyközi és a határ túl oldalára tett utazási szokásaikról, utazásaik időtartamáról és gyakoriságáról kérdeztük. Kíváncsiak voltunk a közlekedési kapcsolatok ismeretségére is, illetve néhány általános kérdés segítségével a kérdezett háztartások jövedelmi helyzetéről is szereztünk információkat.

A különböző típusú felmérések során számos olyan kérdést tettünk fel, amelyek segítségével az egyes felmérésekből származó információk egymást kiegészítve adhatnak képet a határ menti térségekben lakók határon átnyúló utazási szokásairól.

4. Felmérési adatok elemzése

Az utasforgalmi igények időben és térben nagymértékű eltéréseket mutattak.

A helyközi autóbusz-közlekedésben felmért utasforgalomra a naponkénti és vonalankénti eltérő forgalomnagyság a jellemző.

Szerdai munkanapon a felmért 1.102 utasból

  • az országhatáron összesen 455 fő utazott át menetrend szerinti autóbuszon, amelyből

−        225 utas utazási célpontja Szlovákia,

−        230 utas utazási célpontja Magyarország volt,

Vasárnapi napon felmért 338 utasból

  • az országhatáron összesen 151 fő utazott át, amelyből

−        72 utas utazási célpontja Szlovákia,

−        79 utas utazási célpontja Magyarország volt,

A vasútközlekedésben a projekt keretében a Budapest – Košice vasútvonal Miskolc - Košice szakaszának forgalmát mértük fel.

Szerdai munkanapon a felmért 207 utasból mindössze 55 utazott az országhatáron át.

Vasárnapi napon felmért 281 utasból 89 utas lépte át az országhatárt.

A célforgalmi felmérés adatainak összevont elemzése

A célforgalmi felmérés mintanagysága várakozáson felüli volt, mivel az autóbusz járatokon és vonatokon, munkanapon, a határon átutazók közül kikérdezett 336 utas, míg vasárnap 173 utas válaszai képezték a célforgalmi adatbázist.

Az adatok alapján is jól látszik, hogy a megkérdezett utasok legnagyobb részét (átlag 50%) a dolgozók alkotják; a másik meghatározó utas szegmens (32%-kal) a tanulók. A nyugdíjasok szívesebben utaznak hétköznap, míg a dolgozók vasárnap utaznak nagyobb részben. A diákok ezzel szemben hétköznap képviselnek nagyobb részarányt.

Az utazás indoka szerinti megoszlás felmérési naponként és közlekedési áganként igen eltérő.

A felmérési naponkénti megoszlás alakulásában közös jellemző, hogy meghatározóak a munkába és az iskolába járással kapcsolatos utazások. Ezen kívül a vásárlással összefüggő utazások is számottevőek. A látogatás célú utazások vasárnap képviselnek nagyobb részarányt.

Az utazások gyakoriságának megoszlására jellemző, hogy a megkérdezettek 1/3-a havonként, vagy annál is ritkábban utazik, a heti rendszerességgel, vagy még az annál is gyakrabban utazók a megkérdezettek 2/3 részét teszik ki.

A közforgalmú közlekedés szervezhetőségét befolyásolja, hogy az adott utazás egy egynapos utazás része, vagyis még aznap visszatérő, avagy sem. A közforgalmú közlekedés területén szerdán a megkérdezettek 75%-a, míg vasárnap 64%-a tér vissza ugyanazon a napon a kiindulási helyére. Az autóbusz-közlekedésben az egynapos utazások dominálnak.

A közforgalmú közlekedés vonzerejének növelése, utas megtartó képességének szinten tartása, de leginkább növelése érdekében az utazóközönség véleménye meghatározó erővel bír a szolgáltatás minőségéről, valamint az is, hogy az utasok mennyire tekinthetők potenciális szolgáltatást igénybevevőknek, vagyis van-e választási lehetőségük abban, hogy milyen közlekedési eszközt használjanak utazásuk lebonyolításához. A megkérdezett utasok 64-68%-ban kizárólag közforgalmú közlekedési eszközzel tud utazni. Azok az utasok, akiknek alternatívát jelenthet a személygépkocsi, a szolgáltatási színvonal romlása esetén, utazásukat már nem a közforgalmú közlekedés járműveivel bonyolítják le. Az utasok 2/3 része igényli a szolgáltatások fejlesztését. A legnagyobb arányban a járatsűrűséggel, majd a viteldíj nagyságával és a menetidővel/gyorsasággal voltak elégedetlenek.

Az utazások jelentős része mind a két felmérési napon (66-70%) két végpont között történt, a vasárnapi átszállásos utazások viszonylag magas arányát a munkanapitól eltérő motivációjú utazások arányának növekedése okozta.

Magyarországi háztartási felmérések elemzése

A határ magyar oldalán végzett háztartási felmérések eredményeképp megállapítható, hogy nincs lényeges különbség az egyes háztartásokban élők nemek szerinti megoszlásában, valamint az együtt élő személyek átlagos száma között sem, kivéve Győr városát, ahol az egyes megkérdezett háztartásokban több mint 10%-kal kevesebben élnek együtt.

Az átlagos iskolázottsági szint az Esztergomi Járásban bizonyult a legmagasabbnak, míg az Abaúj-hegyközi Járásban a legalacsonyabbnak.

Az elmúlt évben a határ túloldalára utazók jellemzői

A határon átutazókkal kapcsolatban a legfontosabb megállapítás az, hogy a megkérdezetteknek csak nagyon kis hányada látogatott el a felmérést megelőző egy év során Szlovákiába.

Az utazók között megállapítható az, hogy a magasabb iskolázottsági szintű – s ennek következtében magasabb jövedelemmel rendelkező – megkérdezettek számára a határon túli szórakozás, vásárlás vagy látogatás sokkal inkább elérhető.

A határ túloldalára utazók között a közforgalmú közlekedési eszközzel utazók aránya – a Komáromi Járásban megkérdezetteket kivéve – általában nem ér el szignifikáns értéket. A határ másik oldalára az utazások 79-87%-ában személygépkocsival utaznak, alapvetően látogatási és szabadidő eltöltéssel kapcsolatosan.

Az egyes járások és lakosaik eltérő gazdasági helyzete megmutatkozik abban is, hogy mennyien érzik úgy, hogy nem jutnak el valahova a határ túloldalán, vagy csak ritkábban annál, mint ahogyan azt szeretnék. Csak az Abaúj-hegyközi Járásban élők adtak erre szignifikáns mennyiségben igenlő választ, a többi járásban ez a probléma nem merült fel a megkérdezettek körében.

Az utazások meghiúsulásában döntően a pénzhiány játszik szerepet, de szignifikáns arányban említették a közforgalmú közlekedési kapcsolatok hiányát is.

A tényleges utazások között a vizsgált magyarországi járásokban a legfontosabb szlovákiai úti cél Kassa, de említésre méltó még Dunaszerdahely, Párkány, Révkomárom, Nagymegyer, Érsekújvár, Léva és Pozsony is.

A felmérés során fény derült arra, hogy a két régió közötti tömegközlekedési lehetőségeket nem ismerik az ott élők, sőt mi több, pontosan azokban a térségekben ismerik a legkevésbé, ahol csak egy-egy híd választja el egymástól a határ két oldalán fekvő településeket (Esztergom, Komárom).

Szabályozási és intézményi környezet

Az intézményi környezet tanulmányozása rámutatott arra, hogy a két ország EU tagságának eredményeképpen a közlekedésen belül a személygépkocsival történő utazásoknál gyakorlatilag immáron semmiféle akadályt nem jelent az országhatár. Ezzel szemben a közforgalmú közlekedésben az országhatár továbbra is nehézséget jelent. Ennek okai a belső jogi és gazdasági szabályozás országonkénti különbözőségeiben keresendők.

Ezek a jogszabályok ugyanakkor megfelelő keretet nyújthatnak a határon átnyúló közforgalmú közlekedés (autóbusz, vasút) kiterjesztésére, azaz a határon átnyúló közforgalmú közlekedési szövetségek megszervezésének és fejlesztésének nincs lényeges akadálya.

Határon átnyúló közforgalmú közlekedési eszközök és kiegészítő szolgáltatások

A vizsgált területen, a határon átnyúló közforgalmú közlekedést két magyar és három szlovák székhelyű üzemeltető szolgálja ki.

Akadálymentesítés a mozgáskorlátozottak részére

A vizsgált térségben jelenleg Komárom, Esztergom és Győr városok autóbusz-állomásain találhatók akadálymentesített peronszigetek, a közeljövő fejlesztései között mindkét ország esetében az alapvető feltételek között szükséges szerepeltetni a fogyatékkal élők közlekedésének segítését.

Tarifák és kedvezmények

Az egyes szolgáltatók jelenleg kismértékben eltérő tarifákat és eltérő mértékű kedvezményeket biztosítanak, amelyek sok esetben függnek a vásárlás időpontjától, az utazás távolságától, a választott kocsi-osztálytól illetve az aktuális devizaárfolyamtól is.

Információszolgáltatás, utas tájékoztatás

A közforgalmú közlekedést igénybe vevők az autóbusz állomásokon, a megállókban hirdető táblákon, valamint nyomtatott menetrend formájában tájékozódhatnak az utazás feltételeiről és a viteldíjakról.

Pozitívumként értékelendő, hogy a szolgáltatók mindegyike rendelkezik internetes honlappal, amelyek közül néhány kiemelkedő színvonalú. Ezzel ellentétben, számos esetben a honlapok nem adnak naprakész utazási tájékoztatást, a feltüntetett autóbusz menetrendek és megállóhelyek nem mindig felelnek meg a valóságnak, illetve a honlapok nem több nyelvűek.

Emellett mindkét országban megtalálható egy vonatkövető térképes internetes felület is, ellenben térképes útvonaltervező a határon átnyúló relációkról egyáltalán nem létezik.

Konklúzió

A felmérések alapján körvonalazódott az, hogy sok esetben játszik szerepet a közforgalmú közlekedési kapcsolatok hiánya a külföldre utazások meghiúsulásában.

A szolgáltatóknak feltétlenül törekedniük szükséges a szolgáltatási színvonal megtartására, illetve javítására, mivel a megkérdezettek 2/3-a igényli a szolgáltatások fejlesztését, amelyek közül a járat sűrűség javítását kiemelten kell kezelni a jövőben is.

A szolgáltatások fejlesztése, a megfelelő utas tájékoztatás és a menetrendek összehangolása elengedhetetlen elemei a közforgalmú közlekedési eszközök használata népszerűsítésének, ami azért is elkerülhetetlen, mivel a térségben élők legjelentősebb része egyáltalán nincs tisztában a tömegközlekedési lehetőségekkel.

Kérdőív a magyar-szlovák határon átnyúló utazásokról

Örömmel tájékoztatjuk, hogy a  „Mobilitás elősegítése a magyar-szlovák határ mentén a tömegközlekedés fejlesztése révén” elnevezésű projektünk sikeres megvalósítást követően a végső fázisába érkezett.

 

A projekt ezen szakaszában nagy örömmel fogadjuk, amennyiben a következő kérdőív kitöltésével hozzájárul munkánkhoz.

 

A kérdőív ide kattintva érhető el. 

 

Szíves közreműködését megköszönve,

a projekt megvalósításáért felelős partnerek:

 

KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. és az Inštitút Priestorového Plánovania (Pozsony, Szlovákia) 

Javulni fognak a Szlovákia és Magyarország közötti kerékpáros kapcsolatok

A határmenti kerékpáros útvonalak fejlesztésre kerülnek, valamint javulnak az autóbusz- és vasúti kapcsolatok is. Továbbá, kijelölésre kerül hamarosan a Vasfüggöny menti kerékpáros útvonal hiányzó szakasza is az Euro-Velo 13 részeként.

Paton (Szlovákia), a TransHUSK projekt konferenciáján jártunk.

Inowdesign.com